Elkerülő és szorongó típus férfiaknál és nőknél: mi a különbség

Sokan úgy tartják, hogy a férfiak gyakrabban kerülik a közelséget, a nők pedig gyakrabban szoronganak. Megnézzük, mit igazolnak ebből a kutatások, és mi csak megszokott sztereotípia.

Van-e különbség a nemek között

Különböző kutatások szerint a férfiak átlagosan valamivel gyakrabban kapnak magasabb pontszámot az elkerülésben, a nők pedig a szorongásban. Ezek a különbségek azonban kicsik, és egyes mintákban egyáltalán nem mutathatók ki.

Sokkal erősebben hat a kötődésre a neveltetés, a kultúra és a korábbi kapcsolatok tapasztalata. Ha egy kisfiúnak azt mondták, „ne bőgj”, egy kislánynak pedig azt, hogy „legyél jó kislány, ne okozz gondot”, az a felnőttkori kapcsolatokban jobban meglátszik, mint maga a nem.

Ezért valakinek a neméből nem lehet kitalálni a típusát. A férfiak között sok a szorongó, a nők között sok az elkerülő, és mindkét nemben rengeteg a biztonságos kötődésű ember.

Egy másik tényező az életkor és az életszakasz. Különböző kutatások szerint fiatalon átlagosan magasabb a szorongás, az évekkel és a stabil kapcsolatok tapasztalatával pedig gyakran csökken – férfiaknál és nőknél egyaránt.

Hogyan néz ki az elkerülő típus

Az elkerülés lényege ugyanaz: amikor túl közel kerül valaki, az ember hátrálni szeretne, és visszaszerezni a terét. Kívülről ez különbözőképpen nézhet ki.

Férfiaknál az elkerülést gyakran „erős jellemnek” nézik: napközben nem ír, mert el van foglalva, veszekedésben elhallgat és átmegy a másik szobába, a „mit érzel?” kérdésre azt feleli, „minden rendben”. A szülők megismerésének ötletét pedig későbbre halasztja.

Nőknél az elkerülés néha függetlenségnek és örökös elfoglaltságnak álcázza magát: munka, sport, barátnők – és egyetlen szabad este sem marad kettesben. Könnyedén flörtölhet, de minden, a jövőről szóló beszélgetést viccel üt el. A lényeg mindkettejüknél nem a ridegség, hanem az a szokás, hogy egyedül birkózzanak meg mindennel.

Hogyan néz ki a szorongó típus

A szorongó kötődés egy érzékeny riasztórendszer: a partner viselkedésének bármilyen változását annak lehetséges jeleként éli meg, hogy valami nincs rendben.

Nőknél könnyebb észrevenni, mert a kultúra jobban megengedi, hogy az érzéseikről beszéljenek. Újraolvassa a beszélgetést, látja, hogy a másik „online volt”, de nem válaszolt, és ír még egy üzenetet, aztán megbánja. Ha meghiúsul a hétvégi terv, nem arra gondol, hogy „ilyen is van”, hanem hogy „biztosan elege lett belőlem”.

Férfiaknál a szorongás gyakran féltékenység, kontrollvágy vagy ingerültség mögé bújik. Megsértődhet, ha a partnere a barátaival utazik el hétvégére, megkérheti, hogy útközben hívja fel, vagy élesen reagálhat egy késő válaszra. Kívülről ez uralkodásnak tűnik, belül viszont ugyanaz a félelem van: hogy nincs rá szükség.

Miért zavarnak a sztereotípiák

Az olyan mondatok, mint „minden férfi fél az elköteleződéstől” vagy „a nők mindig túlpörgetik”, ártalmatlannak tűnnek, de akadályozzák, hogy a konkrét embert lássuk. A szorongó férfi szégyelli az érzéseit, mert „ez nem illik”. Az elkerülő nő azt hallja, hogy „valami baj van vele”, ha nem az esküvőről álmodik.

A sztereotípiák a párnak is ártanak. Ha előre eldöntöd, hogy a partnered „azért hallgat, mert férfi”, nem fogod megkérdezni, mi történik valójában. Sokkal hasznosabb a konkrét viselkedésről és érzésekről beszélni, mint arról, hogy „milyenek ők mind”.

Például a „te is olyan vagy, mint a többi pasi, csak magadra gondolsz” helyett mondhatod azt: „amikor egy veszekedés után egész este hallgatsz, szorongani kezdek – beszéljük meg, mi lenne könnyebb mindkettőnknek”.

A „szorongó + elkerülő” pár

Ez az egyik legismerősebb kombináció. Az egyik partner közelebb húzódna – ír, találkozót javasol, most azonnal meg akarja beszélni a veszekedést. A másik ettől a lendülettől eltávolodik – rövidebben válaszol, tovább marad bent a munkahelyén, „időt” kér. Minél jobban üldözi az egyik, annál messzebb kerül a másik, és a kör bezárul.

Fontos észben tartani: a szerepek egy ilyen párban bármilyenek lehetnek. Lehet a nő a szorongó és a férfi az elkerülő – de ugyanilyen gyakran fordítva van, és az azonos nemű párokban ez a kombináció ugyanolyan gyakori.

Az ilyen kapcsolatok nincsenek kudarcra ítélve. Amikor mindketten értik a saját stratégiájukat, az üldözés és a menekülés helyére megállapodás kerül, például: „veszekedés után kell egy óra csend, de biztosan visszatérek a beszélgetéshez”.

Mit kezdj ezzel

Az első lépés: ismerd meg a profilodat, ahelyett hogy a nemed alapján találgatnád. A teszt megmutatja, hol helyezkedsz el a szorongás és az elkerülés skáláján, és világosabb lesz, milyen helyzetek kapcsolják be a legerősebben a stratégiádat.

Utána egyszerű dolgok segítenek: szavakkal megnevezni az igényeidet („nyugodtabb vagyok, ha megírod, hogy késel”), megállapodni a veszekedések közbeni szünetekben, észrevenni, amikor megszokásból üldözöl vagy menekülsz. Ha a régi forgatókönyvek kapcsolatról kapcsolatra ismétlődnek, támaszt adhat egy pszichológussal végzett munka.

És ami a legfontosabb: egyik stratégia sem tesz senkit rossz partnerré. Mindegyik segített valaha megbirkózni a helyzetekkel, most pedig lehet egy kicsit rugalmasabbá tenni.

Ha párban vagy, mindketten kitölthetitek a tesztet, és összehasonlíthatjátok az eredményeket. Ez jó alkalom arra, hogy nyugodtan megbeszéljétek, kinek mire van szüksége ahhoz, hogy biztonságban érezze magát a másik mellett.

Kapcsolódó cikkek

Ingyenes teszt kitöltése – 10 perc